Meglepetések!
¤Nagy vizet kavart a hétvége, vagyis inkább én a futam jól ment Kimi nyert, Seb második és Alonso a harmadik helyen ért célba. Persze Kimit bombázták a kérdésekkel, de hát aranyosan kitért előlük, vagy amire tudott válaszolt de visszafogottan, úgyis kiforgatják a szavait akkor meg minek válaszolni, mondogatja folyton. A paddockban mikor böngészgettem hirtelen egy e-mailre lettem figyelmes, de mivel sietnünk kellett, így gondoltam ráér és majd otthon elolvasom, addigra úgyis kapok még egy halommal.¤
¤Haza értünk elég hamar, lepakoltunk, de dobtam egy mosást, majd fogtam magam és a konyhába vonultam. A hűtőbe turkáltam hátha találok valami csokit vagy kinderszeletet vagy valami hasonlót és mást nem hallottam csak a gépem pittyegését.¤
¤Felnyitottam a laptopom, és elkezdtem böngészni. A mai technikának köszönhetően a lapim jelzett mikor üzenetet kaptam. Megnyitottam az e-mail fiókom és furcsán a képernyőre néztem. A víz elöntött nem tudtam mit kezdjek ezzel. A tárgy részél annyi volt hogy: apa és anya. Mi a frász, mi történik, de ők nem lehetnek, hisz ők már rég...Éktelen zokogásba törtem ki, mire Kimi berohant és azt se tudta, hova tegye a dolgot. Oda jött és átölelt, erre most nagy szükségem volt, örültem hogy van valaki mellettem, mert ha ezt akkor kapom meg mikor egyedül vagyok, félek vissza esnék abba az állapotomba, ami az elmúlt évet beárnyékolta.¤
¤Nem mertem megnyitni a levelet, megkértem Kimit,h ogy ő se tegye meg, mert erre még fel kell készülnöm, ő mindenben egyet értett és megértette a dolgot. Előbb beszélnem kell vele, nem szeretném, hogy emiatt a dolog miatt hagyjon el.¤
- Ne haragudj, nem tudom mi lehet ez az... - majd a szavamba vágott.
- Nézd Kicsi, ha most az jön, hogy tudod el akarlak hagyni, vagy hogy megutállak, akkor ezt sürgősen verd ki a fejedből, mert nem így van. Melletted maradok míg világ a világ és ezt is együtt fogjuk átvészelni.
- Köszönöm. - majd hozzábújtam és kezdtem megnyugodni, még nagyon az elején vagyunk a dolgoknak és hogy ezt ő így fogja fel nekem nagyon sokat jelent.
- Ugyan már. - majd kaptam egy homlokpuszit.
¤Beültünk a nappaliba. A laptopom az asztalon volt. Csak bámultam ki a fejemből, bambultam a képernyőre Kimi pedig épp tett vett a konyhába, majd nagy zajra figyeltem fel.¤
- Jól vagy? - kérdeztem.
- Hát öm, persze.
- Segítsek valamit?- kérdeztem miután nem volt túl meggyőző ez a persze.
- Nem, dehogy ki ne gyere.
- Rendben - atya ég mi művelhet.
¤Folytattam a mélázást amit most egy telefon csörgés szakított félbe.¤
- Csörög a mobilooood. - kiáltottam neki a konyhába.
- Vedd fel kérlek.
- Én??- kérdeztem kicsit túl buzgóan.
- Igen te.
- Rendben.
~Haló, Anna Fleming, Kimi Räikkönen telefonja miben segíthetek.
~Hello, Seb vagyok nem láttad a kijelzőn?
~Oh, nem ne haragudj.
~Valami gáz van, megint mit tett az a mafla?
~Hát ő semmit, habár nem tudom hogy a konyha még egybe van-e nagyon betelepedett oda - majd hallatszott egy nagy puff...ismét... - Oh te jó ég...
~Ugye nem hagytad egyedül a konyhába?
~De, muszáj volt, nem enged be...
~Mi a baj?
~Nincs baj.
~De van baj.
~Jó van baj agybaj az van.
~Nem, nem Anna itt más is van, érzem a hangodon.
~Igazad van, de ez telefonba hosszú lenne, majd elmesélem ha már túl vagyok rajta.
~Átmegyek.
~Este gyere, addigra rendet teszek a konyhába vagy egy új konyhát veszünk nem tudom.
~Oké, akkor este.
~Este.
¤Hát Seb is kezd jobban megismerni pedig vele aztán nem sok időt töltök. Hatalmas puffanásokat hallani a konyha felőle de inkább nem megyek oda. Jobb lesz később rendet rakni.¤
- Ki volt az? - kiabált Kimi a konyhából.
- Csak Sebastián, este átjön.
- Oké!
- Szerintem is.
¤ Majd eme gyors eszem csere után, folytattam a mélázást. Mi van ha csak szórakozik valaki, azért mert ismert lettem, mi van ha még se, mi van ha anyuék élnek? És akkor a nagyiék? Ők mér titkolták el? Vagy mi van akkor ha a nagyiék nem is a nagyiék, de akkor mér szeretnek ennyire? Mér segítettek eddig is? Össze vagyok zavarodva nekem ez már sok...felakartam állni, de nem ment. A lábaim nem engedtek, nagyon magamba zuhantam, lecsaptam a laptopom tetejét betakaróztam és eldőltem a kanapén, bekapcsoltam a tv-t, és Kimi megjelent. Egy tálca volt nála rajta csokis gofri és meleg kakaó. Istenem imádom.¤
- Köszönöm. - felültem, hogy egyek belőle. - Ez finom, de hogy?
- Tudod nem csak vezetni tudok.
- Tudom. Köszönöm.
- Viszont...-egy kis hatás szünet és fejvakarás...- jobb ha a konyhába nem mész be majd Rosevita kitakarít.
- Jézusom. Rendben.
¤Lehet, hogy jobb ha nem megyek be, de ez mindent megér. Nagyon finom, adtam neki is belőle, de csak keveset evett vigyáznia kell az alakjára, azért eszik pizzát....¤
¤Lassan beesteledett Rosevita kitakaríott nekünk, mire Seb megjött. Csengetett majd ajtót nyitottam neki, Kimi persze pöffeszkedett a kanapén, de mivel én tea mániás vagyok és azt nem vállalta be így kénytelen voltam felkelni és kimenni az immáron tiszta konyhába. Rosevita oda súgta, hogy jobb hogy nem láttam mi volt itt. Jézus ereje szegény asszony. szóval miután a teám kész volt nyitottam ajtót Sebnek.¤
- Oh, te jó ég!
- Ennyire pocsékul nézek ki?
- Ha tudnád mennyire. - na gyere ide, majd megölelt, egyem meg édes.
- Kösz, kedves vagy.
- Tudom.
- Ch... és egoból sincs hiány.
- Nincs ám.
- Na jó menj az járást ismered a haverod a kanapén pöffeszkedik és épp hokimeccset néz.
- Szokása.
¤Én visszamentem a konyhába teázgatni és továbbra is gondolkodtam. Felültem a pulthoz és elkezdtem forogni a székkel. Nem tudom mióta forgolódtam, csak azt vettem észre, hogy a két pasi az ajtó félfának dőlve röhög rajtam. Kedvesek nemde? Ahogy abba hagytam éreztem, hogy itt valami nem lesz jó...¤
2012. december 14., péntek
2012. december 9., vasárnap
12. rész
A szavak súlya
¤Szünetet hagyott a szavak között, nem tudta mit akar mondani, féltem minden egyes kimondott szótól, féltem mi lesz ha azt mondja egyszer, hogy vége féltem ha megtudja milyen a múltam elhagy, de szerettem, be kell vallanom még magamnak is és neki is tudnia kell.¤
-...szeretlek. - nagy szemekkel néztem Kimire és mosolyogtam mint a tejbe tök.
- Én is szeretlek. - boldog volt a szíve, a lelke és mosolygott visszakapta mindenki a hőn áhított embert akit elvesztettek nem rég. - Akkor hétvégén már hivatalosan is megtudják ki vagyok és ki miatt vagy ilyen boldog.
-Megbeszéltük. - majd kaptam egy hosszú forró csókot tőle.
¤Ő nem nagyon ismerte a múltamat, én viszont sokat tudtam róla, de nem eleget. Leültünk a kanapéra betettünk egy filmet majd hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Elmeséltem neki hogy a szüleim már nem élnek, és hogy a nagyszüleim neveltek fel, és most itt vagyok. ő is mesélt magáról, a suliról a barátokról és még sorolhatnám, kezdtük megismerni egymás életét, itt kezdődött el igazán minden.¤
¤Hamar elteltek a napok. Már én sem bujkáltam, együtt indultunk a reptérre is. Ott nyugalom volt, megérkeztünk a csomagokat összeszedtük, egy két rajongó vette körül Kimit, furán néztek rám féltékenyen de hát ez van én vagyok a szerencsés, Kimi kézen fogott és elindultunk a szálloda felé. Ott kiszállva a kocsiból pár rajongó vette körül a kocsinkat, de nem volt vészes, ez még csak a szerda majd a holnapi nap lesz csúúúúcs.¤
¤Elkértük a szoba kulcsát majd hívott Flór, hogy még se tud jönni majd Magyar Nagydíjon találkozunk. Mondtam neki, hogy rendben de meg fogja bánni. Csalódott volt a hangja de sajnos nem tudott elszabadulni. Sok a meló sajnos. A 4- emeleten kaptunk szobát mellettünk Alonso és Massa volt. Sebi a 3. emeleten kapott egy csinos szobát. Majd talán lesz olyan hogy egy emeleten leszünk. Írtam neki sms-t hogy megérkeztünk, de nem írt vissza biztos még úton van. Rendeltem vacsit, közbe jött az sms is Sebtől, hogy majd találkozunk mert régen beszéltünk. Szuper. Visszaírtam neki, hogy holnap találkozunk a paddockban, erre kaptam sok sok kérdőjelet majd visszaírtam hogy hamarosan megtudja, hatalmas mosolygós smile :D aranyos bírom a srácot. Megvacsiztunk majd ágynak dőltem elfáradtam a repülő úton. Holnapi nap nagy nap lesz.¤
¤Korán keltünk. Puccba vágtam magam amolyan Annásan majd elindultunk. Kimin a szokásos laza ruci rajtam pedig egy cső naci és egy fehér laza top. Nem vittem eddig se túlzásba ezután se fogom.¤
- Megérkeztünk.
- Tudom. - nagyon izgultam, kiszálltam a kocsiból és fotósok hada vett körül, ez nekem sok, de próbáltam palástolni a dolgokat. Kimi kézen fogott és elindultunk a boxba. Persze oda-oda hajoltam egy két szót súgtam a fülébe ő meg mosolygott velem együtt ez persze nagyon felkeltette a riporterek fotósok figyelmét. Beértünk a boxba ott persze mindenki lesett Kimi a fontosabb embereknek bemutatott, nagyon élvezte a helyzetet ők meg csak megköszönték.
- El kell mennem átöltözni addig maradj itt vagy jössz velem?
- Hát mit szeretnél? - súgtam a fülébe, majd egy kaján vigyort megejtett.
- Hé, fiatalok, gerlicék vagy nem tudom mi a menő manapság, de lassan a pályán kell lennünk. - szólt közbe a fönökbá.
- Megyek már.
- Köszönjük Anna, hogy visszaadtad Kimit a Forma1-nek. - jött oda és ölelt meg a csapatfönök.
- De hisz el se vettem - nyögtem ki.
- Te nem is csak az a banya, te visszaadtad nekünk.
- Hát ez esetben örülök, hogy így történt.
¤Kimi magára öltötte a verseny hacukát és beült a kocsiba. Oda mentem és egy gyors csókot nyomtam a szájára erről persze még olyan szögbe is készült fotó ami teljességgel lehetetlen. seb pont gurult ki a pályára és bepillantott a boxba. A sisaktól nem lehetett látni de éreztem azt a hatalmasan aranyos vigyorát. Most neki kell találnom valakit, de kit...¤
¤Vége az első szabadedzésnek egy gyors riport persze nem arról kérdezik amiről kéne, de kajánul vigyorog és csak mesél. Oh de megeredt a nyelve. Engem Zoli talált meg, de jó.¤
- Szia, Anna.
- Szia, Zoli. Segíthetek valamiben?
- Válaszolnál pár kérdésemre?
- Ha tudok akkor igen.
- Köszönöm. szóval, mióta vagytok együtt Kimivel?
- Ez a kapcsolat még nagyon az elején van pár hete.
- Mikor kezdődött az egész, mikor találkoztatok először?
- Az Ausztrál Nagydíjon találkoztunk először.
- Hogy sikerült elérni nála ezt a nagy boldogságot?
- Ezt talán tőle kéne megkérdezned.
- Oh rendben, amint tudom.
- Épp most jön. Drágám Zoli kérdezne tőled valamit.
- Kimi hogy sikerült Annának elérnie ezt a boldogságot nálad?
- Tudod ez egy nagyon összetett dolog. A kisugárzása, az ahogy a dolgokhoz áll nagyon tetszik és csodaszép és még sorolhatnám de soha nem végeznénk.
- Köszönöm hogy pár kérdésre kaphattam választ, ha esetleg ráérnétek egyik este egy teljes körű interjúra kérlek hívjatok fel.
- Rendben, Szia. - köszöntünk el Zolitól.
- Sziasztok.
¤ A szabadedzés és riport után, Kimi lezuhizott majd kezdődött a boxutca látogatás. Megvártam Kimi a paddockban, addig magam elé vettem a kis gépem és már velem voltak tele hírek. Egyik a másik után. Volt pozitív és negatív vélemény, de a negatív vélemény az irigység miatt van. Ahogy olvasgattam a híreket és az e-mailjeimet kaptam egy furcsa mailt amit nem tudtam, hova tenni...¤
¤Szünetet hagyott a szavak között, nem tudta mit akar mondani, féltem minden egyes kimondott szótól, féltem mi lesz ha azt mondja egyszer, hogy vége féltem ha megtudja milyen a múltam elhagy, de szerettem, be kell vallanom még magamnak is és neki is tudnia kell.¤
-...szeretlek. - nagy szemekkel néztem Kimire és mosolyogtam mint a tejbe tök.
- Én is szeretlek. - boldog volt a szíve, a lelke és mosolygott visszakapta mindenki a hőn áhított embert akit elvesztettek nem rég. - Akkor hétvégén már hivatalosan is megtudják ki vagyok és ki miatt vagy ilyen boldog.
-Megbeszéltük. - majd kaptam egy hosszú forró csókot tőle.
¤Ő nem nagyon ismerte a múltamat, én viszont sokat tudtam róla, de nem eleget. Leültünk a kanapéra betettünk egy filmet majd hosszas beszélgetésbe kezdtünk. Elmeséltem neki hogy a szüleim már nem élnek, és hogy a nagyszüleim neveltek fel, és most itt vagyok. ő is mesélt magáról, a suliról a barátokról és még sorolhatnám, kezdtük megismerni egymás életét, itt kezdődött el igazán minden.¤
¤Hamar elteltek a napok. Már én sem bujkáltam, együtt indultunk a reptérre is. Ott nyugalom volt, megérkeztünk a csomagokat összeszedtük, egy két rajongó vette körül Kimit, furán néztek rám féltékenyen de hát ez van én vagyok a szerencsés, Kimi kézen fogott és elindultunk a szálloda felé. Ott kiszállva a kocsiból pár rajongó vette körül a kocsinkat, de nem volt vészes, ez még csak a szerda majd a holnapi nap lesz csúúúúcs.¤
¤Elkértük a szoba kulcsát majd hívott Flór, hogy még se tud jönni majd Magyar Nagydíjon találkozunk. Mondtam neki, hogy rendben de meg fogja bánni. Csalódott volt a hangja de sajnos nem tudott elszabadulni. Sok a meló sajnos. A 4- emeleten kaptunk szobát mellettünk Alonso és Massa volt. Sebi a 3. emeleten kapott egy csinos szobát. Majd talán lesz olyan hogy egy emeleten leszünk. Írtam neki sms-t hogy megérkeztünk, de nem írt vissza biztos még úton van. Rendeltem vacsit, közbe jött az sms is Sebtől, hogy majd találkozunk mert régen beszéltünk. Szuper. Visszaírtam neki, hogy holnap találkozunk a paddockban, erre kaptam sok sok kérdőjelet majd visszaírtam hogy hamarosan megtudja, hatalmas mosolygós smile :D aranyos bírom a srácot. Megvacsiztunk majd ágynak dőltem elfáradtam a repülő úton. Holnapi nap nagy nap lesz.¤
¤Korán keltünk. Puccba vágtam magam amolyan Annásan majd elindultunk. Kimin a szokásos laza ruci rajtam pedig egy cső naci és egy fehér laza top. Nem vittem eddig se túlzásba ezután se fogom.¤
- Megérkeztünk.
- Tudom. - nagyon izgultam, kiszálltam a kocsiból és fotósok hada vett körül, ez nekem sok, de próbáltam palástolni a dolgokat. Kimi kézen fogott és elindultunk a boxba. Persze oda-oda hajoltam egy két szót súgtam a fülébe ő meg mosolygott velem együtt ez persze nagyon felkeltette a riporterek fotósok figyelmét. Beértünk a boxba ott persze mindenki lesett Kimi a fontosabb embereknek bemutatott, nagyon élvezte a helyzetet ők meg csak megköszönték.
- El kell mennem átöltözni addig maradj itt vagy jössz velem?
- Hát mit szeretnél? - súgtam a fülébe, majd egy kaján vigyort megejtett.
- Hé, fiatalok, gerlicék vagy nem tudom mi a menő manapság, de lassan a pályán kell lennünk. - szólt közbe a fönökbá.
- Megyek már.
- Köszönjük Anna, hogy visszaadtad Kimit a Forma1-nek. - jött oda és ölelt meg a csapatfönök.
- De hisz el se vettem - nyögtem ki.
- Te nem is csak az a banya, te visszaadtad nekünk.
- Hát ez esetben örülök, hogy így történt.
¤Kimi magára öltötte a verseny hacukát és beült a kocsiba. Oda mentem és egy gyors csókot nyomtam a szájára erről persze még olyan szögbe is készült fotó ami teljességgel lehetetlen. seb pont gurult ki a pályára és bepillantott a boxba. A sisaktól nem lehetett látni de éreztem azt a hatalmasan aranyos vigyorát. Most neki kell találnom valakit, de kit...¤
¤Vége az első szabadedzésnek egy gyors riport persze nem arról kérdezik amiről kéne, de kajánul vigyorog és csak mesél. Oh de megeredt a nyelve. Engem Zoli talált meg, de jó.¤
- Szia, Anna.
- Szia, Zoli. Segíthetek valamiben?
- Válaszolnál pár kérdésemre?
- Ha tudok akkor igen.
- Köszönöm. szóval, mióta vagytok együtt Kimivel?
- Ez a kapcsolat még nagyon az elején van pár hete.
- Mikor kezdődött az egész, mikor találkoztatok először?
- Az Ausztrál Nagydíjon találkoztunk először.
- Hogy sikerült elérni nála ezt a nagy boldogságot?
- Ezt talán tőle kéne megkérdezned.
- Oh rendben, amint tudom.
- Épp most jön. Drágám Zoli kérdezne tőled valamit.
- Kimi hogy sikerült Annának elérnie ezt a boldogságot nálad?
- Tudod ez egy nagyon összetett dolog. A kisugárzása, az ahogy a dolgokhoz áll nagyon tetszik és csodaszép és még sorolhatnám de soha nem végeznénk.
- Köszönöm hogy pár kérdésre kaphattam választ, ha esetleg ráérnétek egyik este egy teljes körű interjúra kérlek hívjatok fel.
- Rendben, Szia. - köszöntünk el Zolitól.
- Sziasztok.
¤ A szabadedzés és riport után, Kimi lezuhizott majd kezdődött a boxutca látogatás. Megvártam Kimi a paddockban, addig magam elé vettem a kis gépem és már velem voltak tele hírek. Egyik a másik után. Volt pozitív és negatív vélemény, de a negatív vélemény az irigység miatt van. Ahogy olvasgattam a híreket és az e-mailjeimet kaptam egy furcsa mailt amit nem tudtam, hova tenni...¤
11. rész
Egy kis ez, egy kis az
¤A telefon túloldalán egy kedves hang szólalt meg!¤
- Szia Anna.
- Szia Flóra. Rég beszéltünk.
- Eléggé. Figyelj mikor érsz haza?
- Hát majd csak november környékén ha haza megyek közbe jött egy két dolog amiről egyelőre nem beszélhetek, de ígérem hamarosan megtudod. - mikor ezt a mondatot kimondtam éreztem, hogy egyre jobban készen állok kiállni a nyilvánosság elé, de szeretném a magyar nagydíjig húzni ha tudom, habár félek, hogy ez hosszú idő lesz Kiminek és elhagy. Töprengek később.
- Oh mi a fene mi az amiről nem tudok?
- Jövőhéten megtudod ígérem.
- Rendben, szóval akkor nem mostanában látlak.
- Hát ha előbe nem is de lát ni fogsz.
- Egyre kíváncsibbá tettél.
-Azt gondoltam, figyelj drágám most leteszem mert indul a gépem és ha leszálltam majd felhívlak.
- Rendben, pá pusz.
- Pá, pusz.
¤A repülőút nem volt túl hosszú, de rövid sem. Volt időm gondolkodni azon, hogy mi legyen a következő futamon, kimerjek-e állni vagy várjak még, ezt majd drága úrammal is át kell beszélnem. Azért neki se mindegy, hogy a sajtó mikor esik neki.
A reptéren egy fekete Volvo várt, a sofőr már nyitotta az ajtókat a csomagokat pedig utána pakolta be. Segíteni akartam, de nem engedte. Furcsa még ez az élet, de van kiért megszoknom és egyre jobban tetszik. A hazafele vezető út 1 órás volt, haza fele vezető út furcsa volt kimondani. Szóval 1 óra alatt haza értünk a kulcsot Kimi oda adta így előre mentem, hogy a sofőr be tudjon pakolni. Mikor kinyitottam az ajtót egy halom rózsaszirom fogadott, gyertyák mindenütt és rózsacsokor az asztalon, amihez egy cetli volt letéve, ez áll benne: "Gyere a szobába!" A sofőr lepakolt a nappaliba és távozott. Letettem a kabátom és a táskám a cipőm az ajtóba ledobtam és felmentem. Azt se tudtam merre vagyok vagy egyáltalán merre menjek, de a gyertyák segítették utam. Benyitottam és Kimi fogadott. Nem értettem, hogy kerül ide.¤
- Szia Kicsi.
- Szia Drágám, te hogy...- majd megcsókolt, magához húzott és átölelt. Imádom.- Döntöttem, jövőhéten ha szeretnéd kikísérlek a pályára és melletted fogok sétálni kéz a kézben.
- Biztos? Nem csak azért mondod...- majd az ujjam a szájára tettem, kapott egy apró csókot és így feleltem.
- Biztos, nem azért van mert ezt kapom, hanem gondolkodtam, nem akarlak elveszteni, és szeretném ha tudnák végre hogy nem a volt nejed tért vissza, szeretnék veled együtt örülni mikor mész fel a pódiumra. Ezt már a repülön ide fele eldöntöttem.
- Ha így szeretnéd akkor így lesz. Köszönöm.
- Nem, Drágám, én köszönöm, de miért kapom ezt a sok mindent?
- Mert, tudod...
¤A telefon túloldalán egy kedves hang szólalt meg!¤
- Szia Anna.
- Szia Flóra. Rég beszéltünk.
- Eléggé. Figyelj mikor érsz haza?
- Hát majd csak november környékén ha haza megyek közbe jött egy két dolog amiről egyelőre nem beszélhetek, de ígérem hamarosan megtudod. - mikor ezt a mondatot kimondtam éreztem, hogy egyre jobban készen állok kiállni a nyilvánosság elé, de szeretném a magyar nagydíjig húzni ha tudom, habár félek, hogy ez hosszú idő lesz Kiminek és elhagy. Töprengek később.
- Oh mi a fene mi az amiről nem tudok?
- Jövőhéten megtudod ígérem.
- Rendben, szóval akkor nem mostanában látlak.
- Hát ha előbe nem is de lát ni fogsz.
- Egyre kíváncsibbá tettél.
-Azt gondoltam, figyelj drágám most leteszem mert indul a gépem és ha leszálltam majd felhívlak.
- Rendben, pá pusz.
- Pá, pusz.
¤A repülőút nem volt túl hosszú, de rövid sem. Volt időm gondolkodni azon, hogy mi legyen a következő futamon, kimerjek-e állni vagy várjak még, ezt majd drága úrammal is át kell beszélnem. Azért neki se mindegy, hogy a sajtó mikor esik neki.
A reptéren egy fekete Volvo várt, a sofőr már nyitotta az ajtókat a csomagokat pedig utána pakolta be. Segíteni akartam, de nem engedte. Furcsa még ez az élet, de van kiért megszoknom és egyre jobban tetszik. A hazafele vezető út 1 órás volt, haza fele vezető út furcsa volt kimondani. Szóval 1 óra alatt haza értünk a kulcsot Kimi oda adta így előre mentem, hogy a sofőr be tudjon pakolni. Mikor kinyitottam az ajtót egy halom rózsaszirom fogadott, gyertyák mindenütt és rózsacsokor az asztalon, amihez egy cetli volt letéve, ez áll benne: "Gyere a szobába!" A sofőr lepakolt a nappaliba és távozott. Letettem a kabátom és a táskám a cipőm az ajtóba ledobtam és felmentem. Azt se tudtam merre vagyok vagy egyáltalán merre menjek, de a gyertyák segítették utam. Benyitottam és Kimi fogadott. Nem értettem, hogy kerül ide.¤
- Szia Kicsi.
- Szia Drágám, te hogy...- majd megcsókolt, magához húzott és átölelt. Imádom.- Döntöttem, jövőhéten ha szeretnéd kikísérlek a pályára és melletted fogok sétálni kéz a kézben.
- Biztos? Nem csak azért mondod...- majd az ujjam a szájára tettem, kapott egy apró csókot és így feleltem.
- Biztos, nem azért van mert ezt kapom, hanem gondolkodtam, nem akarlak elveszteni, és szeretném ha tudnák végre hogy nem a volt nejed tért vissza, szeretnék veled együtt örülni mikor mész fel a pódiumra. Ezt már a repülön ide fele eldöntöttem.
- Ha így szeretnéd akkor így lesz. Köszönöm.
- Nem, Drágám, én köszönöm, de miért kapom ezt a sok mindent?
- Mert, tudod...
2012. október 14., vasárnap
10. rész
Egy csodálatos éjszaka
¤A kedves titokzatos idegen
kopogni sem tud. Nem tudom, mi a jó életet képzelnek ilyenkor, de kezd az
idegeimre menni az a sok idióta, illetlen bunkó pöcs.¤
- A kopogásról nem hallottál? - kérdeztem
flegmán és már a pumpa is kezdett felmenni bennem.
- De, de az úgy nem lett volna
érdekes, vágta a fejemhez Alonso.
- Szóval te lennél Kimi új nője?
- Szóval semmi közöd hozzá tapló
maki.
- De nagy a szád.
- Te meg de nagy bunkó vagy.
¤Kimi csak állt mellettem és
nézte ezt a szópárbajt, majd rá néztem és láttam, hogy nevet ezen az egészen.¤
- Te meg mi a jó fenét vigyorogsz?
- Semmit, csak aranyos, ahogy
osztod Fernandot, és te Fernando, jobb ha nem kezdesz ki vele.
- Hát haver ezt vettem észre.
Szóval Hello Fernando vagyok. – majd nyújtott kezet.
- Üdv, Anna vagyok.
- Nos kedves Anna vissza adtad a
Forma1 nagy kedvencét a közönségnek és nekünk is amit kevésbé köszönök mert így
akadt még egy vetélj társunk a pályán.
- Oh ugyan nincs miért megköszönnöd,
ez csak természetes. – vágtam hozzá a fejéhez szarkasztikusan, hatalmas
mosollyal az arcomon. – Szóval van még
valami vagy…
- Oh szóval zavarok?
- Áh egy cseppet se. – néztem rá amolyan, ha
szemmel ölni lehetne már nem élnél nézéssel.
- Kimi, biztos, hogy jó nővel
jöttél össze erre a pár alkalomra?
- Mit képzelsz?
- Fernando kérlek, hagyd ezt
abba, ő nem azaz egy éjszakás kaland, végre boldog vagyok, szeretnék vele lenni
amíg világ a világ, végre elfelejtettem azt a borzalmas nőszemélyt is.
- Értem, nos ez esetben majd
találkozunk.
- Majd, de nem mostanában, és ha
megkérhetnénk valamire, ne kotyogd ki.
- Rendben, nos, hölgyem, örültem.
- Hát még én.
¤Miután távozott rendeltünk
vacsit. Két fő részére fura hangja volt a pincérnek miért kell Kimi szobájába 2
fő részére vacsi, de hát nem rá tartozik. Töltött csirkemell a töltelék sajt
volt az egyikben a másikba pedig szilva, valami isteni volt, mellé krumpli püré
és egy kis saláta ez leöntve valami isteni szósszal. Nagyon finom volt. A
desszert pedig csokiba mártott eper tejszínhabbal. Az asztalunk pont a nagy ablak
előtt volt így láttuk kivilágítva a várost. Két nagy gyertya volt meggyújtva az
asztalon, amíg vacsoráztunk, beszélgettünk. Én nem iszom alkoholt így rostos
baracklevet ittam a vacsorához, ami jól esett Kimi pedig almalevet. Aranyos
volt egész este a vacsi közben volt, hogy meg meg fogta a kezem és kaptam rá,
egy-egy puszit. A vacsi befejeztével fogtam magam és elmentem fürdeni, persze
az ajtót magamra csukva vagyis csak azt hittem…¤
- Hmm, hmm…
- Mond, oh te jó ég… az ajtó nem
volt becsukva?
- Nem ám…
- Töröld le azt a kaján vigyort a
képedről, mert nem állok jót magamért. – mosolyogtam és magam köré csavartam a
zuhanyfüggönyt.
¤Csak állt az ajtóban karba tett
kézzel az ajtófélfának dőlve és vigyorgott azzal a kaján vigyorával az arcán
még édesebb volt.¤
- Nem törlöm le, nézem, ahogy
zuhanyozol.
- Nézed vagy csatlakozol?
- Hmm.
- Hmm, mi?
- Semmi, de azt hiszem, hogy
csatlakozom.
¤Levetkőzött majd bejött mellém a
zuhanyozni. Ez így furcsa volt, mondtam neki, hogy engedjünk vizet és úgy
kényeztetem tovább. Hát ez fordítva jött össze hatalmas volt a kád nyakig engedtük
és hatalmas habot kevert a meleg víz nekünk. Ő mögöttem ült én pedig az ölében.
Simogatta a kezem és a mellkasom majd az arcom. Az egyik lábam félig felhúzva,
amit szintén végig simított lágyan. Egész testem beleborzongott az érzésbe,
majd kaptam egy lágy forró csókot a nyakamra. Teljesen készen voltam az
érzéstől. Imádtam, ahogy hozzám szól és imádtam, ahogy hozzám ér. Halkan a
fülébe súgtam, hogy menjünk be a szobába ott hátha kényelmesebb. Magára csavart
egy türcsit majd nekem is adott egyet. Magam köré csavartam, ő pedig egyből a
kezébe vett és bevitt a szobába. Lágyan az ágyra tett. Lassan kezdett kényeztetni.
Imádtam, és ezt tudta. Ezután szépen lassan kihámozott a törölközőmből lágyan
végig simította a testem, végig csókolgatta és a folytatás leírhatatlanul jó
volt. Nem néztem az órára, nem is érdekelt, de azt tudtam, hogy több órán át
élveztük egymást, ki felül ki alul. Lefárasztottuk egymást azt hiszem elég
rendesen. Befeküdtem a helyemre és félig a rajtam volt egy vékony selyemtakaró.
Hason feküdtem Kimi pedig mellettem könyökölt és a bal kezével végig simította
a hátam. Egy lágy puszit kaptam a számra és az orromra, majd szép lassan
elaludtam. Ő is hamar álomra szenderült. Csodás éjszakám volt. Reggel mikor
felkeltem, még ott volt mellettem, örültem, hisz tudatosult bennem még jobban,
hogy nem álom, hanem valóság. Felkeltem, halkan és rendeltem reggelit.
Becsuktam a szoba ajtaját, hogy ne hallja hogy zajongok. Megkértem a pincért
hogy tolja be az előszobába a reggelit a borravalót odatettem neki a kis
asztalra. Nem akartam, hogy meglásson, na, meg felöltözni sem akartam. Csak egy
ing és csipkés bordó bugyi volt rajtam. A tegnap esti vacsi tányérjait elvitték
még az este így rendbe volt az asztal csak ki kellett pakolnom. Rendeltem croiassont,
tojást szalonnával, kenyeret, tejet, teát és kávét. Mellé egy kis gyümölcsöt és
multivitamint. Bementem a szobába széthúztam a függönyt és odaállt elé. Hát nem
hatotta meg hogy besüt a nap vagyis besütne, de akkora eső volt, hogy nem
csodálom hogy nem kelt fel olyan nagy volt a sötétség. Odabújtam mellé és
elkezdtem simogatni az arcát.¤
- Jó reggelt.
- Hmm. jó reggelt, muszáj
felkelni? – kérdezte a takaró alá búja.
- Igen muszáj, menned kell, a
gyárba én pedig repülök tovább, és a reggeli is az asztalon vár.
- Ne, ne repülj, tovább inkább
menj hozzám, haza Svájcba és ott találkozunk. Te rendeltél reggelit? – csillant
fel a szeme.
- Ha neked nem gond, akkor
rendben, de át kell, tetetnem a jegyem és rendelnem kell Svájcba is egy jegyet.
Igen rendeltem.
- Köszönöm. Kérd vissza a pénzed
a jegyért majd repülünk az én gépemmel. Most elrepülök a csapatgéppel, te pedig
menj a magángéppel haza. Ott majd vár a reptéren egy sofőr ne aggódj nem fog
rólad tudomást venni senki, mert tudom hogy ez aggaszt.
- Rendben, akkor gyere
reggelizni.
¤Reggeli után összepakoltunk és
irány a reptér. Hátul mentünk ki. A reptéren is hátul közlekedtünk, de ezt csak
addig játszunk, amíg nem készülök fel a nyilvánosságra. ¤
¤Ahogy a reptérre értünk
megcsörrent a telefonom, ismeretlen szám volt, nem szokásom felvenni, de most
megettem!¤
- Igen tessék itt Anna Fleming
beszél.
- Szia Anna itt pedig…
A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.
József Attila
Sziasztok!
Ma hozom a kövi részt ami hosszabb és remélhetőleg nektek is izgalmasabb lesz nem csak nekem.
Megkérek mindenkit aki olvassa a részeket, akár rövid akár hosszú, akár tetszik nektek akár nem csak úgy tudok változtatni ha kapok kommentet :) És azért is jó lenne ha több kommentem lenne mert tudnám hogy sokan olvassátok :) Ha nem lesz komment és olvasottság aránya megfelelő akkor abba hagyom a storit :( remélem ezt se ti nem akarjátok én pedig aztán pláne nem. Szóval kommentekre fel :)
Köszönöm előre is annak aki kommentel és azoknak is akik csak elolvassák :)
Mindenkinek szép napot :)
Puszi, Viki :)
2012. október 13., szombat
9. rész
Vallatás
- Tudja, ez titok.
- Na, de mégis, a nagy Kimi Räikkönen titkolózik?
- Igen. –válaszolta ridegen, de közben csillogtak a szemei,
én láttam.
- Egyszer úgyis kiderül.
- Egyszer. Igen. – válaszolta pimaszul és teli vigyorral. Ő
az én emberem.
¤A sajtótájékoztatónak vége lett és Kimit behívta a csapatfőnökség.
Mindenki aki számított ott volt még a csapattársa is.¤
- Akkor mesélj csak nekünk, mi ez a nagy öröm és a mai
teljesítményed minek köszönhető?
- Titok.
- Kimi most azonnal nyögd ki, vagy repülhetsz.
- Oké, de előbb egy telefont megejtek.
- Drága Istenem, jó menj de igyekezz vissza kapsz kb fél
percet ami kb most kezdődik.
- Házsártos vagy.
- Igyekezz már csak 20 mp maradt.
¤Csörgött a telefonom. Kimi hív.¤
- Szia! Mikor jössz? – kérdeztem még mielőtt beleszólhatott
volna.
- Szia. Tudod az van hogy…
- MI a baj? – vágtam közbe.
- Hát csak az hogy itt mindenki össze van gyűlve és szeretnék
tudni, mi a változás oka és gondoltam előbb felhívlak hogy tudja el kell nekik
mondanom mert ha nem repülhetek…
- Rendben.
- Köszönöm. Sietek Kicsi.
- Siess is, Pusz.
- Pusz.
¤Megdöbbentett, hogy így felhívott, de ideges volt szentem
azt hitte leugatom a fejét. Na akkor tettem volna meg, ha nem kérdezi meg és
csak úgy kikotyogja.¤
- Nos, a helyzet az hogy van egy hölgyemény, aki nagy
hatással van rám és ő miatta van ez az egész.
- Gratulálunk a hölgyeménynek, végre visszakaptunk.
- Átadom neki.
- És mit lehet tudni róla?
- Egyelőre ezt hagyjuk.
¤Voltak páran a teremben, akiket aligha láttam eddig maximum
egyszer remélem, nem kotyogják ki mert ha igen, ők aztán tényleg repülnek.¤
- Még valami!
- Hallgatlak.
- Ez egyelőre titok, és szeretném, hogy az is maradjon, nem
akarom, hogy innen akárki is kikotyogja mert az repülhet és nagyon megüti a
bokáját.
- Kimi, ez így lesz, erről biztosíthatlak. Még egy kérdés.
- Igen.
- A hölgy minden versenyre elkísér?
- Igen.
- És a pályára is kikísér vagy marad a szálláson?
- Egyelőre marad a szálláson, ha ki is jön, nem fogják
tudni, hogy ő az.
- Rendben. – mondta ridegen a fönökbá.
- Akkor én most megyek is.
– mondta Kimi, és már ott se volt. Sietett vissza.
¤Az úton persze haza fele se volt nyugta sok marha állandóan
a seggébe volt. Úgy utálom ezt. Még jó hogy rólam nem tudnak. Még… Haza esett
végre, és ahogy belépett az ajtón egyből a nyakába ugrottam, persze egy jó nagy
csókot is kapott a drága. ¤
- Hiányoztál Piszkom.
- Te is nekem Kicsi. – majd megcsókolt. Imádtam a kezem az
arcába fogta és lágyan, érzékien megcsókolt, ilyenkor egész testem beleremegett
az érzésbe a csókjába amíg valaki félbe nem szakított minket….
2012. október 7., vasárnap
8. rész
Barátnők és leleplezések?
¤Csak álltam, mint akinek gyökeret eresztett a lába. A
nagydarab benga szekrény bepakolt a kocsiba, majd a fotósok és sajtókukacok
hadát próbálta eltessékelni. Na, ebből mi lesz gondoltam. Persze Kimi próbált nyugtatgatni, irigyeltem
a türelmét és a higgadtságát. Engem ez így első körben sokkolt, a holnapi lapok
tuti tele lesznek velem, habár nem hiszem, hogy sokat láttak volna az arcomból
vagy belőlem hisz akkora darab ez az ipse, mint egy kettes szekrény meg
duplázva.¤
- Minden rendben van hölgyem? kér egy üveg ásványvizet? –
kérdezte a szekus.
- Igen köszönöm, rendben vagyok, csak ez a felhajtás nekem
még nagyon új.
- Azt meghiszem. – mosolygott.
- A vizet pedig elfogadom köszönöm. – majd mosolyogtam egyet, hogy megnyugtassam
minden rendben van, azt hiszem…
¤ Kimi mellé ültem be, ő étölelt nyomott egy puszit a
homlokomra és közölte, hogy holnap a szállodába maradok. Meg a nagy fenéket,
mit képzel. Oké hogy titkolni akarom, de na, azért ne zárjon már be.¤
- Holnap a szállodába maradsz Kicsi!
- Meg a fenéket.
- De nagy a szád.
- Nagyobb, mint a tiéd. – és mosolyogtam.
- Végre mosolyogsz.
- Igyekszem túltenni magam ezeken a férgeken, de még ez
teljesen új.
¤Aranyos, de akkor sem maradok ott és kész. Visszaértünk a
szállóhoz, ami tömve volt rajongóktól, sajtókukacoktól és kettes szekrényektől.
Kimi és a szekrénye bementek engem a hátsó bejárathoz vitt a sofőr. Ott nyugiba
kiszállhattam. Megköszöntem majd felsiettem a szobámba. Összepakoltam, rendet
raktam, lezuhanyoztam majd átmentem Kimihez. Sokkal nyugodtabb voltam, itt
biztonságban éreztem magam. Lehet, hogy igaza van, itt kéne maradnom. Majd
meglátom. Befeküdtünk a nagy kanapéra és a Ted című filmet néztük. Nem tudom
mikor, és hogy sikerült megszereznie, de le a kalappal.¤
- Hogy a…
- Ne kérdezz, csak ülj le, és pihenj.
- Rendben, - majd nyomtam egy csókot a szájára. Ez volt a
második csókunk. Láttam a szemén a boldog csillogást. Én is boldog voltam, de még
mindig hihetetlen érzés volt pont ő lenne az igazi? Nem tudtam feldolgozni,
vagyis valahol igen, de az érzés amit akkor éreztem mikor először megcsókolt
furcsa volt, furcsán jó, a mostani pedig már szívből, szeretetből és
boldogságból jött.
- Tudod Anna, előtted….
- Tudom, ne aggódj, ne akarj magyarázkodni, csitt kezdődik a
film. – majd megint nyomtam egy puszit a szájára.
- Igenis, főnökasszony.
– mosolygott majd viszonozta a csókomat, forrón és hosszan.
- Hé, most kezdhetjük előröl?
- Vagy folytathatjuk, ahol épp abba hagytuk, nem de?
- Kis piszok. – vágtam hozzá.
- Kis pimasz. – vágta hozzám.
¤És ez így ment sokáig, egymást piszkáltuk miközben a film
szólt a háttérbe. Későre járt már ágyba tessékeltem a nagy fiút, még rendet
raktam, hogy holnap a takarítőnéninek ne legyen annyi dolga és mentem Kimi
mellé az ágyba. ¤
- Szeretem, ahogy szuszogsz. – mondta lágyan és megsimította
az arcom.
- Én, pedig ahogy alszol. – mosolyogtam.
¤Nyomott egy puszit a homlokomra, az orromra majd a számra
és elfeküdt. 10 perc alatt olyan mély álom szenderült, hogy a világát se tudta.
Percekig néztem, ahogy alszik majd én is elaludtam. Reggel volt már mire
magamhoz tértem. Arra keltem, hogy csukódik az ajtó. A kis piszok itt hagyott,
de volt cetli és egy szál vörös rózsa a párnán mellettem.¤
Ez állt benne: „Ne haragudj, de nem teszlek ki ennek, nézz a
tv-ben, csak érted versenyzem ma. Csókol a te piszkod.”
¤Aranyos, hát legyen, szót fogadok, pedig épp kezdtem
lázadni. Noh sebaj, majd legközelebb. fotósok hada özönlötte el a pályát, a
paddockot és faggatták a kis piszkomat, hogy mi volt tegnap ez az incidens a
benya kúton. Hát Kimi diplomatikusan elküldte őket melegebb éghajlatra.¤
- Kimi mi volt tegnap azaz incidens a benzin kúton?
- Kérdezte magát valaki. Nem. Magára tartozik? Nem. Az
interjúnak vége.
¤Opp, ez tényleg diplomatikus volt, majd angolosan távozott.
Nagyon lökött néha. De hát ő már csak ilyen. Miközben néztem a versenyt, Flóra
hívott.¤
- Szia te világjáró
mi van veled?
- Szia te lökött nő, élek köszi de van mit mesélnem, nem
akarsz a következő futamra kijönni?
- Dehogynem, hol is lesz?
- Látom baromi tájékozott vagy.
- Hát öm ja…
- Elküldöm smsbe a címet és ott találkozunk.
- Rendben. –
elküldtem a kínai hotel címét és 2 hét múlva találkozunk.
¤A verseny nagyon jól ment Vettel, Kimi és Gro nagyon jól
mentek a srácok. Imádom őket. De főleg Kimit. Remélem a sajtótájékoztatón nem
szólja el magát.¤
- Kimi nagyon jól ment ma az autó és látszólag sokkal
vidámabb vagy mi ennek az oka?
- Ennek sok oka van, de főként egy.
- Még pedig mi lenne azaz ok? Fejlesztés vagy barátnő?
- Tudod…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)