2012. október 13., szombat

9. rész


Vallatás

- Tudja, ez titok.

- Na, de mégis, a nagy Kimi Räikkönen titkolózik?

- Igen. –válaszolta ridegen, de közben csillogtak a szemei, én láttam.

- Egyszer úgyis kiderül.

- Egyszer. Igen. – válaszolta pimaszul és teli vigyorral. Ő az én emberem.

¤A sajtótájékoztatónak vége lett és Kimit behívta a csapatfőnökség. Mindenki aki számított ott volt még a csapattársa is.¤

- Akkor mesélj csak nekünk, mi ez a nagy öröm és a mai teljesítményed minek köszönhető?

- Titok.

- Kimi most azonnal nyögd ki, vagy repülhetsz.

- Oké, de előbb egy telefont megejtek.

- Drága Istenem, jó menj de igyekezz vissza kapsz kb fél percet ami kb most kezdődik.

- Házsártos vagy.

- Igyekezz már csak 20 mp maradt.

¤Csörgött a telefonom. Kimi hív.¤

- Szia! Mikor jössz? – kérdeztem még mielőtt beleszólhatott volna.

- Szia. Tudod az van hogy…

- MI a baj? – vágtam közbe.

- Hát csak az hogy itt mindenki össze van gyűlve és szeretnék tudni, mi a változás oka és gondoltam előbb felhívlak hogy tudja el kell nekik mondanom mert ha nem repülhetek…
- Rendben.

- Köszönöm. Sietek Kicsi.

- Siess is, Pusz.

- Pusz.

¤Megdöbbentett, hogy így felhívott, de ideges volt szentem azt hitte leugatom a fejét. Na akkor tettem volna meg, ha nem kérdezi meg és csak úgy kikotyogja.¤

- Nos, a helyzet az hogy van egy hölgyemény, aki nagy hatással van rám és ő miatta van ez az egész.

- Gratulálunk a hölgyeménynek, végre visszakaptunk.

- Átadom neki.

- És mit lehet tudni róla?

- Egyelőre ezt hagyjuk.

¤Voltak páran a teremben, akiket aligha láttam eddig maximum egyszer remélem, nem kotyogják ki mert ha igen, ők aztán tényleg repülnek.¤

- Még valami!

- Hallgatlak.

- Ez egyelőre titok, és szeretném, hogy az is maradjon, nem akarom, hogy innen akárki is kikotyogja mert az repülhet és nagyon megüti a bokáját.

- Kimi, ez így lesz, erről biztosíthatlak. Még egy kérdés.

- Igen.

- A hölgy minden versenyre elkísér?

- Igen.

- És a pályára is kikísér vagy marad a szálláson?

- Egyelőre marad a szálláson, ha ki is jön, nem fogják tudni, hogy ő az.

- Rendben. – mondta ridegen a fönökbá.

- Akkor én most megyek is.  – mondta Kimi, és már ott se volt. Sietett vissza.

¤Az úton persze haza fele se volt nyugta sok marha állandóan a seggébe volt. Úgy utálom ezt. Még jó hogy rólam nem tudnak. Még… Haza esett végre, és ahogy belépett az ajtón egyből a nyakába ugrottam, persze egy jó nagy csókot is kapott a drága. ¤

- Hiányoztál Piszkom.

- Te is nekem Kicsi. – majd megcsókolt. Imádtam a kezem az arcába fogta és lágyan, érzékien megcsókolt, ilyenkor egész testem beleremegett az érzésbe a csókjába amíg valaki félbe nem szakított minket….

2 megjegyzés:

  1. hogy lehet megint így abbahagyni ?
    idegbajt fogok kapni egyszer :D
    várom a kövit :)

    VálaszTörlés
  2. Hamarosan hozom a kövi részt :) örülök hogy tetszik és kösönöm h kommentelsz minden résznél :) nekem sokat jelent :)

    VálaszTörlés